1.6.
Szereplők:
1. szín:
Pipacs: ikertündér lány
Papucs: ikertündér párja, fiúcska
---
2. szín:
Bon-bon: bátor balatoni nyúl
Praliné: Bon-bon barátja
Karamella: Praliné kishuga
Drazsé: okostojás denevérke
Kakaó: ajtós-csiga, aki ott lóg Drazsé nyakába, még mindig alszik
1. szín
Helyszín: Monoszló, Hegyestű hegye
(A tündérek kettesben üldögélnek a hatalmas bazaltoszlop tetején és lógálják a lábikójukat)
Pipacs: Na, végre valami jót is varázsolhattunk, ebbe a szomorkodó világba ez nagy öröm!
Papucs: Nagy öröm, nagy öröm.
Pipacs: Remélem boldog lesz Drazsé, és az a helyes kislánysikló… hogy is hívják?
Papucs: Boldog lesz, boldog lesz.
Pipacs: Ja, igen, Karamella. Mint a finom cukorka. Hóóóó, odanézz, elkezdett esni a hó!!! De gyönyörű!
Papucs: Halihó, halihó!
Pipacs: Innen, a hegyestű-tetőről ez valami csodás. Még ezt a borongós tájat is mesebelivé varázsolja…
Papucs: Csodás hegyestűtető, hegyestűtető!
Pipacs: Valahogy figyelmeztetni kéne Bon-bont és Pralinét, hogy a hóban feltünő nyomokat hagynak maguk után, könnyebben megtalálják őket így. Vakonda biztos vagyok benne, utánuk indult, amint visszaépítette a kupacait. Hívás nélkül nem mehetünk hozzájuk. Hogyis legyen, hogyis legyen…
Papucs: Hogyis legyen, hogyis legyen…
Pipacs: Megvan! Mi lenne, ha varázsolnánk eléjük pár lábnyomot, amit ha követnek visszakanyarodik az ő lábnyomukhoz, így talán rájönnek, hogy ha ők követnek valakit, őket is tudják követni. Nyúl tappancs nyomot varázsoljunk, vagy siklónyomot.
Papucs: Siklónyomot, siklónyomot.
Pipacs: Rendben. Akkor irány Zánka, még azt nem hagyták el szerintem. Pics-pacs-kispamacs-repíts-oda-ipiapacs
Papucs: Ipiapacs, ipiapacs!
(eltűnnek a hegytetőről, és amikor Zánkánál előbukkannak, vígan fütyörésznek, és egy ággal kacskaringós csíkot húznak a hóban, ahogy befejezik, meglátják a kis csapatot, és elpárolognak)
2. szín
helyszín: Zánka környéke
Praliné: Odanézzetek! Ez bizonyosan siklónyom! Karamella, gyere ide, nézd! Neked ismerős ez a nyom?
Karamella: Nem, nem igazán. Meg mit is keresne ilyenkor az erdőben egy sikló. Szerintem a mi családunkon kívül, már mindenki téli álmot alszik… amin nem csodálkozom, mert cudar idő ez egy siklónak, brrr.
Bon-bon: Kövessük a nyomokat, és megtudjuk, ki lehet az.
Drazsé: Így van. Friss nyomok lehetnek, mivel alig takarta el a még mindig szállingózó hó.
Bon-bon: Akkor lopózkodva gyertek utánam.
(elindulnak egymás után nesztelenül, nemsokára körbeérnek, és meglátják saját lábnyomaikat)
Karamella: (halkan felsikolt) juj, odanézzetek, mennyien vannak! Inkább kerüljük el őket, ne kövessük!
Praliné: Várjál csak, szerintem, igen, ezek a mi nyomaink
Drazsé: Hát persze hogy a mi nyomaink, én már egyből láttam, amikor ideérkeztünk. (persze megkönnyebbülten mondja, mert egyáltalán nem gondolta így)
Bon-bon: Különös…, nagyon különös. Ha mi tudtunk követni másokat,
Karamella: Akkor minket is tudnak követni mások!
(félelmetes morgás hallatszik, feltámad a szél.)
---
alakítsd a mesét!
Bon-bon: Mit gondolsz, ki adhatta ki azt a félelmetes hangot? Szerinted bújjunk el előle, vagy erősbbek vagyunk együtt, és szálljunk szembe vele? Péntekig írd meg, mit gondolsz!
2009. december 16., szerda
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése