2009. december 9., szerda

amelyben Drazsé tündérporos álomba merül...

1.5.

Szereplők:
Bon-bon, a balatoni nyúl
Praliné: kockás-sikló báty
Karamella: kockás-sikló húg
Drazsé: denevér fiú
Kakaó: ajtós-csiga

Helyszín: Balatonudvari

Bon-bon: Na, mit szólsz Karamella, máris teljesült a vágyad!

Karamella: Mire gondolsz?

Bon-bon: Ott van Drazsénál a kakaó-csigád! (nevet)

Karamella: (duzzog kicsit)

Drazsé: Kakaó sokat alszik, és amikor fönt van, se túl barátságos. Amolyan magának való csigácska. De így szeretjük. Ugyebár vagyunk, amilyenek vagyunk.

Praliné: Merről közelítsük meg a barlangot? Menjünk a Balaton partján, és aztán a Balin-csatorna mellett, vagy vágjunk át keresztbe, de azt az utat nem ismerjük.

Drazsé: (okoskodóan) Járt utat a járatlanért el ne hagyd.

Karamella: Jaj Drazsé, ne kezd máris az okoskodást, ettől falra mászom!

Bon-bon: (mosolyog) Menjünk szerintem is a parton, fontos, hogy tudjuk, merre járunk. Majd a Balin-csatornánál kell óvatosabbnak lennünk, biztosan őrszemek vigyázzák. Ha erre tovább haladunk a parton, úgyis ismerek egy különleges helyet, amit megmutatnék nektek.

Praliné: Juj de jó! Remélem valami finomságról van szó, ami csak ott terem…és arra vár, hogy megegyük…

Karamella: Az én álmodozó bátyókámnál, mindig a bendő az első…

Bon-bon: Figyeljetek, mindjárt itt is vagyunk. (Praliné és Drazsé elkezdenek versenyezni, ki ér oda előbb) Praliné, Drazsé! Várjatok, még el sem mondtam mitől különleges… hajaj, lesz ebből baj.

(Praliné villámgyorsan kúszik, Drazsé repül, persze jóval gyorsabban, így biztosan ő fog odaérni hamarabb)

Praliné: Én szeretnék előbb odaérni, várj meg, Drazsé!!! Nekem is hagyjál belőle!!!!

(Drazsé meglátja a szív alakú köveket, és fölérepül)

Drazsé: Nincs itt semmi ennivaló, csak ezek a régi sírkövek vannak itt. Vajon erre gondolhatott Bon-bon? Na mindegy, akkor itt megvárom őket, erre leszállok.

(Ahogy rátelepedik a szívkőre, egyből varázslatos tündérporos mély álomba merül…)

Álmában megjelenik Pipacs és Papucs, az ikertündér-pár, énekelnek neki és becézgetik, simogatják, szívében kinyitnak egy kiskaput)

Praliné: (odaér Drazséhoz, úgy látja elájult, azt gondolja beüthette magát leszállás közben) Drazsé! Hahó! Nem ad életjelt! Segítsetek, gyorsan! Drazsé elájult!

(Karamella meghallja, hogy barátjának baja esett, siet, ő ér oda először)

Karamella: Mi történt, jaj! Drazsé! Édes barátom!!! Ébredj fel! (odasiklik a szívéhez, és pityeregve átöleli)

Drazsé: (kinyitja szemét, varázslattól csillogva néz Karamellára) (Szívét elönti egy ismeretlen érzés) Karamella… De gyönyörű a szemed!

Karamella: Jaj de jó, hogy fölébredtél, mi történt veled?

Drazsé: Nem tudom, olyan különös álmom volt…

Bon-bon: (odaér ő is a szív-sírokhoz) Na, elkéstem? Már látott valaki különös álmot?

Drazsé: Én láttam! Olyan tündérporos, különös, és szívmelegítő volt…

Bon-bon: És kire gondoltál először, mikor kinyitottad a szemed?

Drazsé: Karamella gyönyörű szemeit láttam. De milyen gyönyörűek, hogy ezt eddig nem vettem észre!

Bon-bon: Ajaj, lesz itt még bonyodalom… Gyertek, induljunk tovább, mielőtt még más is álmodik egy tündérporosat…

---
alakítsd a mesét!
Bon-bon: Szerinted más is ráül a varázskőre Drazsén kívül? Írd meg péntekig mit gondolsz, és befolyásolhatod a mese alakulását!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése