1.7.
Szereplők:
Bon-bon: bátor balatoni nyulacska
Praliné: kockás-sikló fiú
Karamella: Praliné kishúga
Drazsé: denevér
Kakaó: ajtós-csiga, aki ott lóg Drazsé nyakába, még mindig alszik
Helyszín: Zánka
(a kis csapat liheg egy fa odvában elbújva, suttognak)
Bon-bon: Hőha, most mi legyen, talán nem vesz észre…
Praliné: Ha már így leültünk, és tanakodunk, addig is ehetnénk valamit…
Drazsé: Jó, hogy ismertem ezt a búvóhelyet, mi?
Karamella: Ne legyetek már ilyen pukinok! Itt liheg a nyakunkban valami rémség, aki az életünkre tör, ti meg magatokkal vagytok elfoglalva!
Bon-bon: ha! Közeledik!
(remegnek, dideregnek mindahányan)
(Kakaó felébred, kinyitja ajtaját)
Kakaó: (nyújtózik) Csáó, ti meg ki a csucsorok vagytok?
Drazsé: Majd elmondom kis Kakaó! De most azonnal hozz szerencsét!
Kakaó: Mindig csak a munka, semmi szórakozás (morog, de közben kidugja szerencse-csápjait)
(felbukkan Vakonda, látják, hogy beszimatol a mellettük lévő barlangba, és elindul feléjük, ám ahogy közeledik, meghall egy erősen sípoló hangot, összerezzen, és elindul egy másik irányba)
Kakaó: (eldugja kis szerencsecsápjait) na, elfáradtam, megyek aludni, majd legközelebb bemutatsz ezeknek a fura egyedeknek. Csáó! (azzal becsukja maga után az ajtaját)
Bon-bon: Ezt meg hogy csinálta?
Drazsé: Kakaó ha felbukkan, minden probléma elillan! Hihi. Egyszerű, ő egy szerencsecsiga. Így született.
Karamella: Vajon mi történhetett Vakondával? És mi volt az a sípoló hang?
Bon-bon: Vakonda is szolgálja a Balinokat. Ő ásta nekik a Balin-csatornát, ami összeköti a Balatont a Tavas-barlanggal. Fél tőlük, és azt gondolja, ha behódol nekik, akkor nem eshet baja. A Balinok királya fújta meg a sípot, azzal dirigál mindenkinek. Gondolom most is összehívta a szolgáit.
Drazsé: Igen, biztosan IV. Balin Béla hívta össze seregeit. Talán egy újabb területet akar meghódítani.
Praliné: De most, hogy elmúlt a veszély, mégis, nem, nem ehetnénk valamit? Bocsánat, de baromi éhes vagyok
Karamella: Nézd bátyó, mennyi hó esett odakint! Tiszta karácsonyi hangulat lett. Kússzunk ki, keressünk valami harapnivalót, és egy kis fenyőágat a vacsorához. Elvégre holnap Karácsony van!
Bon-bon: Menjetek, de vigyázzatok magatokra! Mi itt elrendezkedünk, mire visszajöttök (kacsint Pralinére).
(Praliné és Karamella térülnek, fordulnak, összeszednek ezt-azt, és hamarosan visszatérnek barátaikhoz)
(mikor visszaérnek az odúba, az odú belsejében gyönyörű tobozok lógnak, és szentjánosbogarak fénylenek mindenfelé csillogva)
(Karamella álla leesik a varázslatos látványtól, alig bír megszólalni a gyönyörűségtől)
Karamella: Máris? Máris itt járt az Angyalka?
(Bon-bon, Praliné és Drazsé mosolyog)
Drazsé: Igen, kedves kis Karamella, láthatod. Az angyalka beragyogta a szobát, Gyere, énekeljünk együtt, fogd meg a kezem! Gyere végre ide mellém kedves!
(mind megfogják egymás kezét, és énekelnek)
---
alakítsd a mesét!
Bon-bon: Vajon az angyalka hozott ajándékot is Karamellának? Mit tippelsz, ha igen, akkor milyen meglept? Mi lehetett Karamella vágya...
2009. december 23., szerda
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése