amelyben Szakimanó segít Vakondának...

1.11.

Szereplők:
Bon-bon: a nyúl
Praliné: kockás-sikló
Karamella: kockás-sikló
Drazsé: a denevér
Kakaó: a csiga
Vakonda: gonoszkodó buta vakond
Szakimanó: gonosz kóbor macska

Helyszín: Révfülöp, Fülöp-hegy

(az üvöltésre mindenki teljesen megdermed félelmében)

Szakimanó: Most aztán mindenki rettegjen rettenetesen! Mivel itt vagytok a területemen, a foglyaim vagytok, és engedelmeskednetek kell nekem! Ha tetszik, ha nem! Aki nem teszi, halál fia!

(Vakonda a föld alatti üregéből egy rémeset ordít fölfelé)

Szakimanó: Mondom én! Itt várakozik rátok az ördög, ha ellenkezést látok, csak csettintek, és máris visz titeket…

Bon-bon: (magához térve az első sokkból) És mit szeretnél velünk tenni?

Szakimanó: (összehúzza szemöldökét, erősen gondolkozik, erre még eddig nem gondolt) Csönd legyen! Nem engedtem meg hogy megszólalj! Majd meglátod amikor itt van az ideje. Most pedig szépen induljatok el egy kupacban lefelé a hegyről! Egy-kettő, és ne merészeljetek hátranézni.

(összeköti őket egy kötéllel és elindulnak lefelé, mögöttük Szakimanó tanácskozásba kezd Vakondával)

Szakimanó: Most, hogy elkaptuk őket, mit tegyünk… Ezt a részét khm, finoman szólva nem terveltük ki alaposan.

Vakonda: Szerintem vigyük el őket a Balinokhoz, kapunk értük jutalmat Béla királyunktól.

Szakimanó: Én nem szövetkezem ilyen népségekkel! Nem vagyok hajlandó segédkezni ezeknek az elkényeztetett, felfuvalkodott balinoknak, amikor ők is folyton-folyvást keresztbe tesznek nekem. Nézd meg mit csináltak a gyönyörű Balatonból! Ilyen szomorú és lehangoló vidéken még élni is alig van kedve egy magamfajta vén macskának! Azelőtt tele volt a hegyem egerekkel, pockokkal, madárkákkal… nem győztem vadászni rájuk. Most meg egy ilyen fura szedett-vedett bandán vezetem le vadászösztönömet.

Vakonda: Én viszont igenis szeretném, ha meglakolnának. Akkor kössük hátra a sarkukat, és hagyjuk itt őket az út szélén, úgysem segít senki nekik. Hisz nem is jár erre senki fia.

Szakimanó: Ez a Badacsonyi rész már nem az én fennhatóságom. Csinálhatsz velük amit akarsz. Én megyek a dolgomra. (elmegy)

Bon-bon: Vakonda, eressz el minket. Mire jó ez neked?

Vakonda: Hogy-hogy mire? Hogy megtanuljátok, nem packázhattok velem! Senki sem packázhat velem!

(odaköti őket egy sziklához, majd elindul ő is hazafelé)

Praliné: Mi lesz most?

Bon-bon: Ne félj, majd csak lesz valahogy…



---

alakítsd a mesét!
Bon-bon: Vajon miért nem jöttek segítségünkre a tündérek? Csak késlekednek, vagy ők is fogságba estek? Ki fogunk szabadulni? Mit tegyünk?