amelyben Karamella megfürdik a Balcsiban---

1.8.

Szereplők:
Bon-bon: nyúl
Praliné: kockás-sikló báty
Karamella: 4 éves kockás-sikló
Drazsé: denevérsrác
Kakaó: s csiga

Helyszín: Kővágóörs

Karamella: Menjünk fürödni, menjünk,menjünk,menjünk bátyó! légyszííí!

Praliné: Ne viccelj Karamella, jég hideg a víz ilyenkor!

Karamella: Nem baj! Majd csak picit dugom be a farkincám végét.

Praliné: Figyelj, most érünk a Mosóházhoz, annak is szép tiszta, és mégsem fagyos vize van, ott átmoshatod a pikkelyeidet, ha akarod.

(megérkeznek)

Karamella: (lefelé görbíti száját) Ó, ez nem Balcsi érzés, ez nem az igazi.

Drazsé: Én szívesen elkísérlek, ha megengednéd Karamella…

Karamella: Huhiii! Ugye elmehetünk egy icipicit? Csak megnézzük, és már jövünk is vissza!

Praliné: Jó, nem bánom. De óvatosak legyetek. Addig mi pihenünk egy kicsit itt, na és persze vacsorát készítünk, ugye Bon-bon?

Bon-bon: Hát persze barátom, 3 fogásos vacsora lesz!

(Praliné szeme csillog az örömtől, Drazsé és Karamella elindulnak)

Drazsé: De jó volt tavaly nyáron, mennyit bújócskáztunk a Balatonnál, igaz?

Karamella: Bizony, tényleg szipi-szupi nyár volt. Emlékszel amikor megvicceltük Magdolna Angolnát, hű de pipa volt!

Drazsé: Hát, hogyne emlékeznék! Hogy hihette el, hogy én vagyok az elvarázsolt királyfi, csak nem béka, hanem denevér képében… És meg is megcsókolt! Brrr. Na az a része nem volt jó móka.

Karamella: Érdekes, eddig nem ezt mondtad… Hiszen ezért találtuk ki ezt a viccet, hogy csókot kapj!

Drazsé: (pirulva) Nem tudom mi lehetett velem, érthetetlen. (magának:) Most már csak egyvalaki csókjára vágyom…

Karamella: Mit motyogsz, okoskám?

Praliné: sesese semmit. Na nézd, itt a Balaton, gyönyörű mint mindig.

Karamella: Igen, ez az! Akkor placcsanok, huhííí! (beleveti magát a hideg vízbe) Juj! Jujuj! Jujujuj! Ennyi pont elég lesz, huhuhúúú de hideg ( kisiklik, didereg) Kicsit odabújhatok hozzád melegedni?
Drazsé: (elpirul megint) I-i-igen, persze… (kitárja a szárnyát, és ahogy Karamella mellé bújik, a szíve a torkában dobog)

Karamella: Még szerencse, hogy ilyen nagy szárnyad van és elférek alatta… Máris jobb! Indulhatunk vissza!

(hazafelé szótlanul mennek, Drazsé nem tudja mi is történt vele)

(megérkeznek a mosóházhoz)

Bon-bon: Végre megjöttetek! Kész a vacsi!

Karamella (szeme felcsillan): Na és mi a 3 fogás?

Praliné: Kifogás, megfogás, vihogás! (és elkezd futni nevetve Karamella felé)

Karamella: JUJUJUJ, segítség! Hihihi…

Bon-bon: Gyertek, kész a mézes pattogatott kukorica leves! Jó étvágyat!

Karamella: A kedvencem, huhííí! Jó étvágyat!

---
alakítsd a mesét:
Bon-bon: Szerinted biztonságban vagyunk éjaszaka teljesen, vagy kell őrszem, aki figyel? Ha igen, kit/kiket bízzak meg? Bejegyzésedet péntekig várom!