amelyben Bon-bon és Praliné útnak indulnak

1.2.

Szereplők:
Bon-bon, a balatoni nyúl
Praliné: kockás-sikló
Vakonda: minden vakondok ura

Helyszín: Visszhang domb, Tihany


Bon-Bon: (liheg) Kicsit lassabban Praliné, messze vagyunk még, be kell osztanunk az erőnket.

Praliné: Te sejtetted ezt az egészet, Bon-bon?

Bon-bon: Sajnos nem. Csak éreztem, hogy titkolóznak a felnőttek, és minden olyan más volt mostanában.

Praliné: Igen, ezt én is éreztem… Nézd! Mik azok a fura apró dombok arrafelé, talán valaki fínom tortákat készített érkező vendégeinek?

Bon-bon: Jaj Praliné, ezek nem torták, hanem Vakonda birodalma. Amerre csak jár föld alatti birodalmában, túr egy ilyen kupacot. Senkire és semmire nincs tekintettel. Jobb is lesz, ha lopódzva elkerüljük, mert nem szereti a hivatlan vendégeket.
Vigyázz, ne lépj rá egyik túrásra se!

(osonnak, Praliné biztos ami biztos, belenyalakszik az egyik túrásba, hátha mégis torta)
(abban a pillanatban hirtelen megmozdul alattuk a föld, megemelkednek, majd hanyatt esnek)

Vakonda: Mit kerestek itt, ti betolakodók, az én területemen? Ki nem állhatom a látogatókat, ezért most meglakoltok!

(hirtelen újabb túrás nő Praliné alatt, majd Praliné eltűnik sikoltva a túrás mélyén)

Bon-bon: Vakonda! Azonnal add vissza a barátomat, különben, különben..

Vakonda: Különben mi lesz Bon-bonkám… (vigyorog) Mókás nyuszika vagy te, az nem vitás… De mindjárt elveszem a kedved a viccelődéstől!

Bon-bon: (elvakult a dühtől) Ezt figyeld csak te, vakond némber!

(szélsebesen elkezdi leásni a túrások tetejét, mire Vakonda észbe kap, már leásott vagy 10 „vakondtortát”, Vakondának nincs esélye utolérni, elsápad)

Vakonda: (sipitozva) Azonnal hagyd abba! Még tönkre teszed a gyönyörű remekművemet! Mit képzel ez a félnótás, hogy lerombolja életem főművét!

Bon-bon: Háromig számolok, ha nem kerül elő élve a barátom, búcsút inthetsz mindegyik kupacodnak! Egy, Kettő, Há…

(Praliné előbukkan prüszkölve az egyik lukból)

Vakonda: Most aztán takarodjatok innen, és többet ne lássalak itt titeket! Jaj mennyi munka lesz mindezt helyreállítani…

Bon-bon: (Pralinéhoz) Gyere siessünk tovább, hagyjuk magára ezt a vén bolond vakondot!

Praliné: Pfúj de rossz ízű ez a vakond torta, biztos nem ilyet kérek Anyától szülinapomra, pfúj rémes!

Bon-bon: Rémes, rémes… megmondtam, hogy nem torta, te kotnyeles kis sikló!

Praliné: Jó… igaz. De már olyan éhes vagyok. Mikor állunk meg éjszakára?

Bon-bon: Gyere, nem messze innen, van egy biztonságos hely, ott letelepedünk éjszakára.

(elfutnak az erdő felé)

---
alakítsd a mesét!
Bon-bon szeretné tudni, gyújtsanak e este tüzet mikor tábort vernek (sütögetnének almát), vagy túl veszélyes? Te mit gondolsz, írd meg a véleményed péntekig, segíts Bon-bonnak!